"Az időből sosem jut elég..." - Adventi blogturné

Cecelia Ahern: Ajándék

Athenaeum, 2012

A történet: A kevély üzletember, Lou Suffern folyamatosan küzd az idővel, még álmában is csak a munka jár az eszében. Családjának meg kell harcolnia minden vele töltött pillanatért. Egy hideg téli reggel munkába menet Lou megismerkedik a hajléktalan Gabe-bel, és egy pillanatra mégis meglágyul a szíve: állást szerez a fiúnak a cégnél. Ez a ritka jócslekedet többszörösen megtérül: Gabe szerencsét hoz Lounak, sőt, úgy tűnik Gabe segítségével elérheti, amit mindig is akart: végre egyszerer lehet két helyen! Azonban rá kell jönnie, a rohanás sem mindig kifizetődő, és karácsony reggeléig még sok mindent rendbe kell hoznia a családjával… Cecelia Ahern negyedik, az Athenaeumnál megjelenő kötete (Talált tárgyak országa, Bennem élsz, Ahol a szivárvány véget ér) igazi karácsonyi történet egy mesés ajándékról, amelyet az ember életében csak egyetlenegyszer kaphat meg.

Először is boldog Mikulást mindenkinek!:) Remélem, kipucoltátok a csizmátokat, és jók voltatok idén. :) A sok csokit meg osszátok be karácsonyig, mert hamar el tud ám fogyni ;)
Mikor Domimi felvetette Molyon, hogy rendezzünk egy karácsonyi-adventi blogturnét, rögtön csatlakoztam :) Nem is volt kérdés, hogy miről írjak, mert, bár nem karácsonykor olvastam, Cecelia regénye az egyik kedvenc karácsonyi regényem lett. Bár a Time of my life-fal még mindig adós vagyok, azt hiszem kijelenthetjük, hogy Cecelia az egyik kedvenc írónőm, és ezt a másik kritikában ki is fejtem majd :) Ha szeretnétek megnézni a többi blogbejegyzést is (egészen december 22-ig), nézzétek a folyamatosan frissülő karcot, ahol az időpontokat is láthatjátok.

– … Talán panaszkodtak?
– Csak az édesanyja. Meg a felesége. Meg a bátyja, a húga. És a lánya.
– A négyéves lányom?!
– Nos, ővele akkor beszéltem, amikor maga elfelejtett érte menni az ír táncórára, múlt csütörtökön.
Lou kezdett dühbe gurulni.
– Nem érdekel. A négyéves lányom miatt nem bukik a cég több százmillió eurót, nemde? – Nem várt választ. – Panaszkodott valaki, akinek nem ugyanaz a családneve, mint nekem?
Alison törte a fejét. – A húga újból felvette a lánykori nevét a válás után?
Lou dühösen nézett rá.
– Akkor nem, uram.

Kinek tökéletes ajándék?

Harper Perennial, 2011

Anyukádnak, barátnődnek, tesódnak, bárkinek, aki szeret olvasni, és szereti a valósághű karaktereket, akik esendőek, vannak hibáik, de megérted őket. Azoknak, akik szeretik a boldog befejezést, akik szeretik a családregényeket, akik nem rettennek vissza egy kis karácsonyi csodától :) 

Akik néha elfelejtkeznek arról, hogy az életen nem átrohanni kell, hanem megélni mindent.

Azoknak, akik néha azt kívánják, bárcsak kettő lenne belőlük - ez után a regény után biztos, hogy meggondolják magukat :)

 Miért ajánlom a fa alá?

Mert a könyvet olvasva akarva-akaratlan összehasonlítod a saját életeddel, és néha ijesztő párhuzamokat veszel észre. Ez a könyv eleje fele kicsit kényelmetlen, de aztán ahogy Lou is megoldja a problémáit rájössz, hogy nem reménytelen a helyzet. A könyv befejezése után egy kicsit jobban szereted a karácsonyt, egy kicsit jobban figyelsz a többi emberre, és sokkal több figyelmet fordítasz a szeretteidre. 

HarperCollins, 2009

Mit szeretek benne?

A karaktereket, az ahernes hangulatot, a gondolatokat. Írországot nagyon nagyon :) 

A borító

Persze többféle borítóval is kiadták külföldön, ebből nekem a hógolyós a kedvencem, mert nagyon átadja a hangulatot. Az ajándékosat kékben és pirosban is kiadták, nekem ez jobban tetszik, olyan havas hangulata van. A magyar borító viszont szerintem nagyon rossz. Nem ilyen történetre várnék a borító alapján.

Mennyire tetszett nekem?

Karácsony környékén 10/9, amúgy 10/7 körül. Idén már biztos nem, de jövőre tuti, hogy újraolvasom :) Filmet is nagyon szívesen látnék belőle, szerintem nagyon jól meg lehetne csinálni.

Időnként muszáj odaadni magunkat valakinek, hogy kiderüljön, kik is vagyunk valójában.

Az írónő a könyvről beszél