 |
| Ciceró, 2015 |
A történet főszereplője Darcy Patel, a Túlvilágok és a Címtelen Patel szerzője. Fiatalon, főiskola előtt összejött neki a könyvszerződés, ezért mindent otthagyva New Yorkba utazik, ahol a húga által összeállított büdzsé alapján lakást keres, rament eszik, közben kiadási állapotba hozza a Túlvilágokat, és elkezdi a már előre kifizetett Címtelen Patelt, a Túlvilágok folytatását, remélhetőleg el is nevezve azt. Rögtön a könyvkiadás sűrűjében találja magát, írókkal találkozik, szerelmes lesz, miközben a határidők és a magánéleti problémák bárdként lebegnek a feje fölött.
A páros fejezetekben Darcy első könyvét olvashatjuk, amiben megismerkedünk egy terrorista-támadás egyetlen túlélőjével, Lizzie-vel. Egy ilyen esemény megbélyegzi az embert, de Lizzie-t jobban is, mint gondolná. Szexi, hindu istenségek, szellemek, és alvilági látogatások... A Túlvilágok a való életben is tarolna!
 |
| Ramen, Darcy imádatának a tárgya |
Az elején féltem attól, hogy hogyan fog egymás mellett működni a két könyv - voltak is olyan részek, amikor nem vártam a túlvilágos részeket, mert Darcy története jobban érdekelt. Ennek ellenére is szépen fel volt építve, különösen az tetszett, mikor Darcy javította a könyvet. Mi már a javított változatot olvassuk, de érdekes volt megtudni, milyen volt az eredeti koncepció. Érdekes volt olvasni, hogy mennyi minden is kell ahhoz, hogy egy könyv kéziratból kézbevehető legyen, és hogy mennyi mindent megtesz egy ügynök/szerkesztő, hogy a lehető legjobb változat kerüljön a boltok polcára - ebben a könyvben legalábbis így volt.
A végeredmény könyv pedig tényleg jó lett. Pár rész leszámítva (a töltelék részeket, pl mikor Jamie-vel beszélgetett) izgalmas volt. Szégyen, nem szégyen, még sose olvastam hindu vallással foglalkozó könyveket, ezért tetszett az a néhány információ, amit megtudtam erről a hitről. Elgondolkodtatott még Darcy dilemmája is, hiszen azzal hogy a saját vallásának a halálistenét szexivé tette, vajon meggyalázta-e? Itt jött elő a könyvben az Angelina Jolie-probléma: ha a színésznő játszik egy filmben, akkor abban az univerzumban ő nem létezik, máskülönben mindenki megállítaná az utcán, hogy autogramot kérjen, mert hasonlít Angelina Jolie-ra.
Tetszettek a mellékszereplők, az írók, Darcy családja, a barátai, a húga különösen. Nem papírmasé figurák voltak, mint a Túlvilágok szereplői (ők is csak kicsit, legalábbis a szerkesztői jelentés alapján). Érdemben hozzászóltak a dolgokhoz, előrébb vitték a cselekményt, és szerethetőek voltak mind. Darcy is nagyon emberi volt a ramen-mániájával, a New York-imádatával, és jó volt rajta keresztül "megkóstolni" a várost. Imádtam a lakását is, elfogadnám :)
Kicsit sajnálom, hogy ott lett vége a könyvnek, ahol, és hogy nem tudhatom meg, mi lesz a Címtelen Patelben, de az alapötlet nagyon tetszik!
 |
| New York, este |
Spoiler
A szerelmi szál nagyon finom, és ártatlan volt a könyvben. Imádtam, hogy Darcy nem kételkedik az érzéseiben, és hogy a környezete egy szó nélkül elfogadja, hogy más. Sőt, mikor kiderül, utólag már nem is kérdéses, miért nem működött soha a fiúkkal. Imogennel az egymásra találásuk pedig már-már meseszerű; és arra a kis időre egymástól távol is szükség volt. Nem nagyon tudtam átérezni a "gardrób jelenet ellopása" problémát, mert szerintem sok könyvben van ugyanaz a jelenet, nem hiszem, hogy bárkinek is feltűnt volna. Az új, autós-csomagtartós jelenet viszont határozottan jobb :) Annak is örülök, hogy a végén összejöttek. Darcy bebizonyította, hogy igenis lehet az első könyved jó, ugyanúgy, ahogy az első kapcsolatod. Ez nem szabály, vagy ha mégis, hát a kivétel erősíti.
Sajnos a Túlvilágokról nem lehet spoiler nélkül beszélni. Ötletes volt, hogy miközben a könyv közeledett a végkifejlethez, megtapasztaltuk, Darcy hogyan is írja meg, hogyan őrlődik, hogy boldog vége legyen-e vagy nem. Volt egy mondat, hogy "megölte az egyik kedvencét", hát nekem nem nagyon jött át, hogy az FBI ügynök volt az egyik kedvence, és a végét is kissé gyorsnak, erőltetettnek éreztem, de ettől független tetszett. Jobb, mint az alternatív befejezés, ahol Jama meghal, és hosszú, szenvedős perceket töltünk a halálos ágya mellett.
Spoiler vége
 |
| Eredeti borító |
A végére írom az abszolút kedvenc jelenetemet: természetesen a Book Expo America (BEA). Szerintem minden könyves blogger/könyvmoly álma ez a hely, ingyen könyvek, dedikálások, ingyen könyvek, előadások, ingyen könyvek, előolvasói példányok, meg ingyen könyvek, mondtam már? Aki nem ismerné: könyvkiadók és könyvtárosok jelennek meg, sok új megjelenésről itt rántják le a leplet, vendégelőadókat hívnak, meg természetesen dedikálásokat szerveznek, ha jól tudom három napos program. Annyira szuper volt egy kicsit a színfalak mögül látni, Darcy nagyon édes volt, ahogy izgult, hogy jönnek-e a dedikálásra, meg a hangulat is átjött nekem, olyan volt mintha én is ott lennék. És ha szerencsés vagyok, egyszer leszek is!
Összességében tetszett a könyv, bár kicsit lassan indult be. A borító nagyon szépen ábrázolja a két főhőst, meg Lizzie sebhelyét. Szép első találkozás volt az íróval, biztos vagyok benne, hogy lesz még rá alkalom :)
Ja, és hogy lesz-e címe a Címtelen Patelnek? Olvassátok el :)
Történet: 4/5
Film-faktor: 5/5, mindenképpen megnézném, a könyvelőzetes is tetszik.
