Állatos booktag

Talán az egyik kedvenc bejegyzés típusom a tag bejegyzések. Pupillánál láttam az állatos taget, és gondoltam, kitöltöm én is :) (az eredeti tag Miamonától származik)

1. Lajhár - egy olvasás, amit direkt lassítottál, nyújtottál volna, mint a rétestésztát…

Sokat törtem a fejem, hogy ide mit írhatnék, mert direkt szinte sosem nyújtom tovább az olvasást. Ellenben sokszor előfordul, hogy egy könyvet nagyon hosszú ideig olvasok, szimplán csak azért, mert sosincs lélekerőm folytatni, befejezni. Ilyen volt a Great Gatsby, a Catcher in the Rye, a Peter Pan, csak hogy párat említsek a közelmúltból. Ezeket félbe is hagytam, és ha megjönne hozzá a kedvem, talán újra belekezdek, de nem akartam, hogy a molyos polcon porosodjon, ha egy év alatt hozzá sem nyúltam. 

2. Gepárd - jött, tarolt, mindent vitt, és csak néztél utána tátogva, levegőt kapkodva…

Erre a legtermészetesebb válasz a Harry Potter lesz, hiszen a gyerekkorom során ez volt az első könyv, ami hatalmas csavarokkal szórakoztatott. Sorban a második Dan Brown könyvei, mert azok is állandóan tudtak újat mondani, és nem egyszer kerestem a leesett államat a földön. Az utolsó könyv, ami eszembe jut, az pedig az Abigél:D Az egyetlen kötelező olvasmány, amit imádtam, és nem utolsó sorban nem számítottam arra, ki lesz Abigél, úgyhogy rendesen meg is lepődtem.

3. Házimacska - egy könyv vagy szerző, amiről, akiről tudod, bármi történjék is, időről-időre otthonosan törleszkedik hozzád…

Ez egyrészt természetesen J. K. Rowling, hiszen az összes Harry Potterhez úgy nyúlok, hogy tudom mire számítsak, milyen érzéseket vált ki belőlem (különösen a kiváltott érzések miatt az első rész a kedvencem, az még filmben is jó volt). Másrészt Böszörményi Gyula, mivel a Gergő sorozatán nőttem fel, aztán a Zsófin folytattam, és most a Leányrablás kísér tovább. Hiába ifjúsági könyvek, szerintem még a nagymamám is élvezné, ha szeretne olvasni :)

4. Kacsacsőrű emlős / Tengeri sün – egy roppant különös, elsőre furának látszó könyv, amit bár kissé ódzkodva vettél a kezedbe, végül pozitív csalódás, élmény lett…

Lois Lowry Giver sorozata sokáig egyáltalán nem érdekelt. A magyar borító elég gagyi, a fülszövegig el se jutottam, és egyáltalán nem volt vonzó. Aztán a négy könyvet egy hét alatt kivégeztem, a filmet is megnéztem, úgyhogy mondhatjuk, pozitív csalódás volt. A másik ilyen Erica Bauermeister Ízek életre-halálra című könyve, amit anno csak úgy lekaptam a könyvtár polcáról. Mégis, annyira különleges élményt nyújtott, annak ellenére, hogy a fülszövege alapján nagyon furcsának tűnt, hogy most kedvem támadt újraolvasni...

5. Pillangó - egy kívül belül gyönyörű könyv...

Ruta Sepetys: Kalitkába zárt álmok. Olyan szééééép. 

6. Kacagány - Egy könyv vagy szerző, amin vagy akin könnyesre kacagtad magad...

Bármilyen ciki, muszáj az SZJG sorozatot mondanom. Annyira bugyuta, és egyben annyira magába vonzza az olvasót, hogy észre sem veszi az ember, és hangosan nevet rajta a buszon, vagy esetemben néha középiskolai órákon is...

7. Imádkozó sáska - Egy könyv, amelyben tőled szokatlan, idegen, távolálló gondolatok (filozófia, vallás, világnézet, kultúra) vannak, a végére mégis sikerül megbarátkoznotok...

Ide kábé az összes Jodi Picoult könyvet felsorolhatnám, mert nem tartom magam vallásosnak. Picoult könyvei meg egy kaptafára írodnak: egy tárgyalás, egy probléma, és egy vallásos fél, aki túlbonyolítja a dolgokat. De hogy csak egyet mondjak, a legutóbbi ilyen élményem a Keeping Faith volt, ami magyarul Csodalány címen jelent meg. Több vallás is felvonultatja magát, a végén mégis egy abszurd megoldás születik. Ennek ellenére nagyon tetszett, bár jó lenne valami mást olvasni Picoulttól. Lehet, hogy belekezdek a Between the Linesba, történetileg másmilyennek tűnik.

8. Kaméleon - Egy szerző, akinek több könyvét (de legalább kettőt) olvastál már, de ha nem látod a nevét feltüntetve, nem jössz rá, hogy az író egy és ugyanaz...

Talán Lawrence Block betörős sorozata és bérgyilkosos sorozata között van ekkora különbség. A bérgyilkososból egyet se fejeztem be, annyira nem tetszett. Ezen kívül passz.

9. Zsiráf - Egy könyv, ami jóval hosszabb, mint indokolt lenne...

Szurovecz Kitti Fényemberek című könyve. Meg se kellett volna, hogy jelenjen...

10. Noé bárkája - Egy könyv, amiben az állatoké (nem csak egy állaté) a főszerep, és te imádod (vagy elég, ha csak szereted)...

Ilyen könyvet még nem olvastam, de várólistás már rég óta Orwell Állatfarm című regénye, és néhány Durrell regény is (akiről eredetileg azt hittem, hogy francia, és akkor jöttem rá, hogy nem, mikor hiába kerestem a Francia intézet könyvtárában a könyveit).

Ha gondoljátok, írjátok meg kommentben, ti hova mit írnátok! Vagy töltsétek ki, és linkeljétek be, de ne felejtsétek ki Miamonát a köszönőbeszédből! ;)

Disney book tag

Akárhányszor vége a tanévnek, én örömmel vetem bele magam a könyvek rengetegébe, amit hónapokig csak félreraktam. Idén ez még nagyobb boldogság, mert sikeresen leérettségiztem, már csak a ponthatárok kihírdetéséig kell izgulni, jövőhéten nyaralunk is, szóval nem találtam jobb időpontot arra, hogy ismét (ezredjére), belekezdjek a Papírfalakba. Talán most nagyobb sikerrel, de inkább nem ígérek semmit. :)

Kezdésnek megtetszett a Disney book tag, amit Katytastic talált ki, egy közelgő Disney könyv tiszteletér. A címe The Isle of the Lost, ami egy előzménytörténete a nemsokára megjelenő Disney Descendans filmnek. Mindkettő érdekesnek tűnik, a várakozás elütésére pedig csináljátok meg ti is ezt a taget :)

 1. A kis hableány - egy szereplő, aki kilép a komfortzónájából (mint egy partra vetett hal)

Az az igazság, hogy majdnem minden, mostanában népszerű könyv erről szól: kiderül, hogy a főszereplő földönkívüli/vérfarkas/vámpír. El kell költözniük/válnak a szüleik/éppen szakított velük a pasijuk, és újra rájuk talál a szerelem. Így tehát nehéz volt a választás, de aztán most is, mint általában, valami kedvencet választottam. Még év elején olvastam Böszörményi Gyula új sorozatának első részét, a Leányrablás Budapesten című könyvet. A főszereplő, Mili egyszer csak Budapesten találja magát, ahol nővére eltűnése után nyomoz. Kicsit krimis, kicsit romantikus, és eközben Mili felfedezi a várost is. Nagyon ajánlom, mint Böszörményi többi könyvét is, akár már 10-12 éves kortól is.

2. Hamupipőke - egy szereplő, aki nagy változáson megy át

Én itt a hagyományos, hamupipőkés változásra gondolok, és így két könyvsorozat is eszembe jut: egyrészt a Párválasztó trilógia, másrészt a Neveletlen hercegnő naplója. Az előbbi esetében America alakul át, mikor behívják a palotába, míg Mia hercegnőt nagymamája kupálja ki, mikor kiderül, hogy ő Genovia trónörököse. A Neveletlen hercegnő filmben nagyon király, ahogy Miát megszépíti a fodrász meg a többiek, de a könyvben se rossz. Bár Mia az elején nagyon ellene van, nemrég olvastam az újonnan megjelent 11. részt, amikorra megbarátkozik azzal, hogy ő tényleg hercegnő, és olyan csinos és nőies lesz, amilyen unokát Grandmére mindig is kívánt.

3. Hófehérke - egy könyv, nagyon különböző karakterekkel

Sokat gondolkodtam, hiszen a legtöbb könyvben különbözőek a karakterek, de nem grandiózus mértékben. Talán a legkülönbözőbbek mégis a Hamis emlékek szereplői. Igazából mindenféle részlet spoiler lenne, de nagyon jó könyv, olvassátok! A harmadik rész még várat magára, de remélhetőleg már nem sokáig.

4. Csipkerózsika - egy könyv, ami elaltatott

Tudom, sokan szeretik Vavyan Fable-t, nekem egyszer régen még a kozmetikusom ajánlotta depresszió ellen. Két éve kölcsön kaptam a Halkirálynő első három részét, és sajnos azóta is a polcomon áll. Egyszerűen nem tudok vele haladni, nem is kínzom magam tovább.

5. Oroszlán király - egy szereplő, akivel valami tragikus történt gyerekkorában

Collen Hoovertől az első könyvem a Hopeless volt, írtam már róla a pityergős bejegyzésben. Sajnos itt is áll, hogy spoilerezni nem szeretnék. Viszont ami Sky-jal történt, az borzasztó. Senkinek nem kéne ezt átélnie, egy életszakaszban sem.

6. Szépség és a Szörnyeteg - egy szörny(en nagy) könyv, ami elriasztott, de a végén kiderült, hogy igazi szépség

Libba Braytől a Látókat még mindig nem sikerült elolvasnom, pedig már fél éve megvettem, és igencsak kedvelem az írónőt. Talán nyaralás közben ráveszem magamat, mert külföldön már megjelent a folytatás! Jó vaskos könyv, érdekes a fülszöveg, meg a borító is szép, remélem nagyon jó lesz.

7. Aladdin - egy szereplő, akinek valóra válik az álma

Alex Flinn Szörnyszívű című könyvében abszolút ez a helyzet. A Szépség és a Szörnyeteg modern kori feldolgozása (Flinn mindegyik másik könyve egy mesefeldolgozás, ajánlom mindet!), film is készült belőle Vanessa Hudgens és Alex Pettyfer főszereplésével. Mindkettő jó, csak ne értékeljétek együtt. 

Amúgy sokan mondják, hogy a könyv mindig jobb. Szerintem ez nincs feltétlen így, de az tény, hogy külön kell kezelni a könyvet és a filmet, mert ugyan a történet ugyanaz, a kivitelezés koránt sem.

8. Mulan - egy szereplő, aki valaki másnak tetteti magát

A Holtodiglan tavaly decemberben került bemutatásra a mozikban, ekkora kapta fel mindenki és került be a köztudatba, holott magyarul már jó sok ideje megjelent a könyv. A főszereplő nő egész életében tetteti, hogy más ember, mint amúgy, és a legvégén hatalmas csavarral ez ki is derül. Ajánlom a filmet is, meg a könyvet is, de a film néha kicsit durva.

9. Toy Story - egy könyv, aminek a szereplői bárcsak életre kelnének

Az összes?:D Na jó, ha választanom kéne, akkor a Harry Potter könyveket választanám, mert akkor lenne varázslat a világban, és kiderülne végre, hogy nem vagyok mugli, csak elkeveredett a baglyom a roxfortos levéllel! Megbocsátó típus vagyok, nem tartanék haragot!

10. Disney Descendants - a kedvenc főgonoszod, vagy erkölcsileg problémás szereplőd

Őszintén, én nem vagyok egy nagy gonosz-imádó. Nem nyűgöznek le a zseniális ellenségek, hiszen mégis csak megkeserítik a főhősök életét. Nem tudok ilyet mondani, de még filmben se, túl empatikus vagyok ehhez:D

Ha tetszik nektek ez a tag, töltsétek ki ti is! Linkeljétek be, ha megcsináljátok :)

Pityergő

Deszynél láttam ezt a posztot, szóval gondoltam én is megcsinálom a sírós listámat :) Tudom, hogy kritikát rég nem írtam, de a Nagy Visszatérést kicsit arrébb csúsztatom, jöjjenek a könyvek, amik összetörték a szívemet :)

 

Colleen Hoover: Hopeless 

Még nem jutottam el odáig, hogy erről a könyvről bejegyzést írjak, és szerintem nem is fogok, hanem az elmúlt időszakban olvasott könyveimről írok egy kis összegzőt, de oh man ez a könyv! Említettem már a várólistás bejegyzésemben is, hogy mennyit várt arra hogy elolvassam. Közbe kölcsön adtam a legjobb barátnőmnek, aki szintén nagyon hamar elolvasta, és csak annyit tudott róla mondani, hogy "durva", úgyhogy muszáj volt a kezembe vennem, és 24 óra alatt kivégeztem. Nem igazán csináltam semmi mást, reggeli után az asztalnál ültem még egy órát, mert elfelejtettem felállni, hajnal kettőkor feküdtem le, de megérte! Úgy sírtam, mint a záporeső, és csak ajánlani tudom! Fantasztikus könyv, új kedvenc lett.

Ruta Sepetys: Árnyalatnyi remény

Na már most, pontosan nem emlékszem, hogy első olvasásra sírtam-e rajta, de múlthéten megnyertem a Maxim kiadó játékában egy dedikált példányt *fangörcs*, ma pedig nem tudtam mihez nyúljak, úgyhogy elkezdtem. Már a 230. oldalon tartok, az itthoni teendőim meg még sehol... :D De nem is ez a lényeg, hanem hogy egy-egy mondat annyira előhozza belőlem a "nem sírok, csak bánt a cigarettafüst"-öt, hogy az valami elképesztő. Már előre félek a könyv végétől, mert tudom hogy mi lesz benne:D

Jenny Downham: Before I Die

A filmet még tavaly februárban láttam, és rögtön utána el kellett olvasnom a könyvet is (tudom, hogy fordított a sorrend, de nem tudtam, hogy könyvből készült:D). Az első angol könyveim egyike, ez után lendültem bele igazán, mert valaki azt írta a neten, hogy kicsit nehezen érthető a szleng miatt, nekem meg nem okozott problémát, szóval teljesen megnőtt az önbizalmam. Ezen a könyvön kétféleképpen lehet sírni: vagy tartod magad a végéig, és utána órákig zokogsz, vagy sírsz már a könyv legeleje óta. Nos én kisebb-nagyobb megszakításokkal az első oldaltól kezdődően itattam az egereket, aztán a végén jött a nagy hullám, és azóta is elszorul a torkom, ha rágondolok. Gyönyörű könyv, minden fiatalnak olvasnia kéne.

 Leiner Laura: A Szent Johanna gimi 8 - Örökké

Hiába ciki mostanában SZJG-t olvasni (szia Enco!), én nagyon szerettem, és szeretem még most is. Persze, vannak benne hibák, és egyértelmű, szemet szúró tévedések, valamint a karakterizálás se túl domináns, de éveken keresztül "követtem", hogy mi történik velük, vártam a megjelenéseket, olvastam az idézeteket, találgattam hogy mi lesz, számoltam a napokat a borítóleleplezésig. Egy korszak lezárult nálam is, mikor Renátáék elballagtak, az utolsó oldalak után pedig úgy éreztem, hogy magukkal vittek egy darabot a szívemből mind. Aztán tovább léptem, és most már kicsit inkább elnőző mosollyal nézem ezt a könyvsorozatot, de tuti, hogy szeretném majd a húgom kezébe is látni, mert bár szájbarágósan, de azért elég sok mindent képvisel. 

John Green: Csillagainkban a hiba

Azt hiszem, ez az a könyv, ami nem igényel magyarázkodást. Mindenki olvassa el. Oké?

Cecelia Ahern: Where Rainbows End

Életem első komoly angol regénye, és a legjobb barátnőmtől kaptam karácsonyra, szóval különösen kedves nekem. Előtte már olvastam magyarul, szóval szintén tudtam, hogy mi lesz a vége, de minden alkalommal újra és újra beleesek a csapdába, és a végén szipogva rakom le, csak ennél a könyvnél ez örömömben van. Annyira tökéletes ez a könyv, a kapcsolatok, a karakterek, és közben borzasztó vicces is, mert ha szomorú vagyok mindig ezt veszem elő. Annyira sajnálom, hogy a film trailerei alapján egy egyszerű romkomot csinálnak belőle. Nem vagyok benne biztos, hogy megnézem-e egyáltalán. Szerintem a világ legjobb levélregénye, szóval aki még nem olvasta, rendelje meg, vagy kölcsönözze ki, de ha boldog könnyeket akartok, akkor olvassátok a Szivárványt!:)

Az az igazság, hogy vannak könyvek, amikről biztosan tudom, hogy megríkattak, de van egy-kettő, amit csak tippelek. Igazából olyan rég olvastam őket, hogy csak sejteni tudom, hogy tényleg meghatottak :D Ezek közül pár: Marley és én (majdnem 100%, hogy sírtam rajta, a filmen tuti), Dewey - A könyvtár macskája (a falvas részek untattak, de a macska cuki), Breaking Dawn (tudom... :D), Burok (csak a legvége).

Ti sírtatok már könyvön? Mi volt többször, boldog könnyek, vagy szomorú könnyek? Mitől tudtok elérzékenyülni inkább, párbeszédtől vagy belső monológtól? Egyáltalán: ciki egy könyvön sírni?