1. Lajhár - egy olvasás, amit direkt lassítottál, nyújtottál volna, mint a rétestésztát…
Sokat törtem a fejem, hogy ide mit írhatnék, mert direkt szinte sosem nyújtom tovább az olvasást. Ellenben sokszor előfordul, hogy egy könyvet nagyon hosszú ideig olvasok, szimplán csak azért, mert sosincs lélekerőm folytatni, befejezni. Ilyen volt a Great Gatsby, a Catcher in the Rye, a Peter Pan, csak hogy párat említsek a közelmúltból. Ezeket félbe is hagytam, és ha megjönne hozzá a kedvem, talán újra belekezdek, de nem akartam, hogy a molyos polcon porosodjon, ha egy év alatt hozzá sem nyúltam.
2. Gepárd - jött, tarolt, mindent vitt, és csak néztél utána tátogva, levegőt kapkodva…
Erre a legtermészetesebb válasz a Harry Potter lesz, hiszen a gyerekkorom során ez volt az első könyv, ami hatalmas csavarokkal szórakoztatott. Sorban a második Dan Brown könyvei, mert azok is állandóan tudtak újat mondani, és nem egyszer kerestem a leesett államat a földön. Az utolsó könyv, ami eszembe jut, az pedig az Abigél:D Az egyetlen kötelező olvasmány, amit imádtam, és nem utolsó sorban nem számítottam arra, ki lesz Abigél, úgyhogy rendesen meg is lepődtem.
3. Házimacska - egy könyv vagy szerző, amiről, akiről tudod, bármi történjék is, időről-időre otthonosan törleszkedik hozzád…
Ez egyrészt természetesen J. K. Rowling, hiszen az összes Harry Potterhez úgy nyúlok, hogy tudom mire számítsak, milyen érzéseket vált ki belőlem (különösen a kiváltott érzések miatt az első rész a kedvencem, az még filmben is jó volt). Másrészt Böszörményi Gyula, mivel a Gergő sorozatán nőttem fel, aztán a Zsófin folytattam, és most a Leányrablás kísér tovább. Hiába ifjúsági könyvek, szerintem még a nagymamám is élvezné, ha szeretne olvasni :)
Lois Lowry Giver sorozata sokáig egyáltalán nem érdekelt. A magyar borító elég gagyi, a fülszövegig el se jutottam, és egyáltalán nem volt vonzó. Aztán a négy könyvet egy hét alatt kivégeztem, a filmet is megnéztem, úgyhogy mondhatjuk, pozitív csalódás volt. A másik ilyen Erica Bauermeister Ízek életre-halálra című könyve, amit anno csak úgy lekaptam a könyvtár polcáról. Mégis, annyira különleges élményt nyújtott, annak ellenére, hogy a fülszövege alapján nagyon furcsának tűnt, hogy most kedvem támadt újraolvasni...
Ruta Sepetys: Kalitkába zárt álmok. Olyan szééééép.
Bármilyen ciki, muszáj az SZJG sorozatot mondanom. Annyira bugyuta, és egyben annyira magába vonzza az olvasót, hogy észre sem veszi az ember, és hangosan nevet rajta a buszon, vagy esetemben néha középiskolai órákon is...
Ide kábé az összes Jodi Picoult könyvet felsorolhatnám, mert nem tartom magam vallásosnak. Picoult könyvei meg egy kaptafára írodnak: egy tárgyalás, egy probléma, és egy vallásos fél, aki túlbonyolítja a dolgokat. De hogy csak egyet mondjak, a legutóbbi ilyen élményem a Keeping Faith volt, ami magyarul Csodalány címen jelent meg. Több vallás is felvonultatja magát, a végén mégis egy abszurd megoldás születik. Ennek ellenére nagyon tetszett, bár jó lenne valami mást olvasni Picoulttól. Lehet, hogy belekezdek a Between the Linesba, történetileg másmilyennek tűnik.
Talán Lawrence Block betörős sorozata és bérgyilkosos sorozata között van ekkora különbség. A bérgyilkososból egyet se fejeztem be, annyira nem tetszett. Ezen kívül passz.
4. Kacsacsőrű emlős / Tengeri sün – egy roppant különös, elsőre furának látszó könyv, amit bár kissé ódzkodva vettél a kezedbe, végül pozitív csalódás, élmény lett…
Lois Lowry Giver sorozata sokáig egyáltalán nem érdekelt. A magyar borító elég gagyi, a fülszövegig el se jutottam, és egyáltalán nem volt vonzó. Aztán a négy könyvet egy hét alatt kivégeztem, a filmet is megnéztem, úgyhogy mondhatjuk, pozitív csalódás volt. A másik ilyen Erica Bauermeister Ízek életre-halálra című könyve, amit anno csak úgy lekaptam a könyvtár polcáról. Mégis, annyira különleges élményt nyújtott, annak ellenére, hogy a fülszövege alapján nagyon furcsának tűnt, hogy most kedvem támadt újraolvasni...
5. Pillangó - egy kívül belül gyönyörű könyv...
Ruta Sepetys: Kalitkába zárt álmok. Olyan szééééép.
6. Kacagány - Egy könyv vagy szerző, amin vagy akin könnyesre kacagtad magad...
Bármilyen ciki, muszáj az SZJG sorozatot mondanom. Annyira bugyuta, és egyben annyira magába vonzza az olvasót, hogy észre sem veszi az ember, és hangosan nevet rajta a buszon, vagy esetemben néha középiskolai órákon is...
7. Imádkozó sáska - Egy könyv, amelyben tőled szokatlan, idegen, távolálló gondolatok (filozófia, vallás, világnézet, kultúra) vannak, a végére mégis sikerül megbarátkoznotok...
Ide kábé az összes Jodi Picoult könyvet felsorolhatnám, mert nem tartom magam vallásosnak. Picoult könyvei meg egy kaptafára írodnak: egy tárgyalás, egy probléma, és egy vallásos fél, aki túlbonyolítja a dolgokat. De hogy csak egyet mondjak, a legutóbbi ilyen élményem a Keeping Faith volt, ami magyarul Csodalány címen jelent meg. Több vallás is felvonultatja magát, a végén mégis egy abszurd megoldás születik. Ennek ellenére nagyon tetszett, bár jó lenne valami mást olvasni Picoulttól. Lehet, hogy belekezdek a Between the Linesba, történetileg másmilyennek tűnik.
8. Kaméleon - Egy szerző, akinek több könyvét (de legalább kettőt) olvastál már, de ha nem látod a nevét feltüntetve, nem jössz rá, hogy az író egy és ugyanaz...
Talán Lawrence Block betörős sorozata és bérgyilkosos sorozata között van ekkora különbség. A bérgyilkososból egyet se fejeztem be, annyira nem tetszett. Ezen kívül passz.
9. Zsiráf - Egy könyv, ami jóval hosszabb, mint indokolt lenne...
Szurovecz Kitti Fényemberek című könyve. Meg se kellett volna, hogy jelenjen...
10. Noé bárkája - Egy könyv, amiben az állatoké (nem csak egy állaté) a főszerep, és te imádod (vagy elég, ha csak szereted)...
Ilyen könyvet még nem olvastam, de várólistás már rég óta Orwell Állatfarm című regénye, és néhány Durrell regény is (akiről eredetileg azt hittem, hogy francia, és akkor jöttem rá, hogy nem, mikor hiába kerestem a Francia intézet könyvtárában a könyveit).
Ha gondoljátok, írjátok meg kommentben, ti hova mit írnátok! Vagy töltsétek ki, és linkeljétek be, de ne felejtsétek ki Miamonát a köszönőbeszédből! ;)
Dan Brown, tényleg! :D Néha én is kapartam fel a földről az államat, nagyon meglepő és izgalmas történeteket ír.
VálaszTörlésPicoult-nak egyébként nem minden könyve vallásos :) sőt. Amiket én olvastam, azok közül a Csodalány és a Szívtől szívig volt csak az, ha jól emlékszem. Bár a jogi kaptafa azért stimmel, de szerencsére jól árnyalja a történéseket, sosem ugyanolyan az egész.
Ne legyen ciki az SzJG, mert én is most(anában) akarom olvasni! :D
Most hogy mondod, nekem is eszembe jutott a Házirend, azt is olvastam, és ha jól emlékszem, abban sincs, tényleg :D Nekem az a kedvencem a könyveiben, hogy sosem tudom eldönteni, kinek szurkoljak (azért tűnt úgy, hogy mindegyik vallásos, mert ötöt olvastam, és abból három az :D Csodalány, Szívtől szívig, Gyere haza).
TörlésEgyébként az SZJG olyan, hogy el kell fogadni, hogy tetszik, jó kis guilty pleasure, mint néha a Barátok közt:D Nekem is megjött hozzá a kedvem, lehet újraolvasom