Ez meg az (könyvek, könyvek, könyvek)

Megint eltelt egy kis idő két hónap míg nem blogoltam, és persze, jöhetnék a kifogásokkal, de inkább csak azt mondom, hogy hiányzott, és hogy megteszek minden tőlem telhetőt, hogy gyakrabban frissítsek :) Most kezdésnek összeszedném, hogy miket olvastam már idén (nem mindenről született bejegyzés).

Első körben befejeztem Jamie McGuire: Veszedelmes sorscsapás című könyvét, amit még a tavalyi évből hoztam át. Nekem már az első rész sem tetszett annyira, és a második sem nyűgözött le. Szerintem Travis nem álompasi (sőt!), és nem értem mit esznek rajta a nők. Aki fontolgatja az elolvasást, annak ajánlom figyelmébe Pupilla értékelését az első részről (katt). Erről nekem nem született bejegyzés, viszont Pupilla mindent tökéletesen összefoglalt, és az én véleményem is hajszálra ugyanez. Komolyan Trav az etalon? Csajok! Éljenek a valóságos pasik, éljenek az Alex Stewartok!

Szintén a múlt évből hoztam át a negyedik Harry Pottert angolul, amit egy-két napja sikerült végre befejeznem. Persze nem arról van szó, hogy ne szeretném, csak pont a négyes a legunalmasabb nekem, mert a temetős résztől mindig féltem. Meg bennem volt az is, hogy tudom, mi fog történni, ezért várom már, hogy odaérjünk, mert azt a részt nem szeretem, és utána élvezhetem a könyvet még legalább ötven oldalon át:D Bár ráraktam idén a VCS-re az ötöst, nem vagyok benne biztos hogy elkezdem. Kell egy kis pihi.

És még mindig az előző év, de most hangoskönyv. Sarah Dessen az egyik kedvenc írónőm, és még tavaly novemberben kezdtem el tőle egy hangoskönyvet, amit múlt hétvégén Kecskemétre menet sikeresen be is fejeztem. Hát nem a Keeping the Moon lett a kedvencem, valahogy olyan suta vége van, de első hangoskönyvnek nagyon jó volt, élvezhető volt az előadás is, ajánlom mindenkinek!

Mivel jövőre érettségizem nem tudtam kikerülni, hogy egy-két kötelezőt ne olvassak el. Bevallom, szeszélyes a viszonyunk, mivel az Abigélt például imádtam, de azóta szinte semmire rá se néztem. Így olvastam el Henrik Ibsen Nóráját, és beleolvastam Mikszáth Noszty fiújába. Míg az előbbi megdöbbentett, és nagyon tetszett, addig a Nosztyt nem tudtam végigolvasni. Sajnos nem jöttem bele a Mikszáth-olvasásba, én jobban kedvelem a novelláit, de Isten óvjon attól, hogy őt húzom jövőre a szóbelin!

Mivel menthetetlenül megadom Leiner Laurának az esélyt újra és újra (Anonim Laura-függők Társasága) ideje volt, hogy elolvassam a Bábelt is, a Fesztiválregényt. Kellemes kikapcsolódás volt, és egy olyan időben talált meg, mikor semmi nem tetszett. Ötletes volt ez a blogos dolog, bár zavart, hogy az sms-eket nagyon sokszor rosszul ábrázolták (az volt a feladó, aki igazából a címzett, stb.)

Aztán kijött az új stand alone-ja márciusban, amit áprilisban sikerült is kölcsön kapnom. Van nekem egy ilyen bajom Laura regényeivel, hogy mindig akkor kapom kölcsön, mikor történelmet kéne tanulnom. SZJG 8: töri vizsga előtt egy héttel (hármast kaptam). Bábel: mezei töri TZ. ASZ: javító töri tz... Remélem, ez a tendencia nem folytatódik, vagy tanúsítok egy kis önuralmat, mert már számomra is ciki:D Amúgy nekem nem ez lett a kedvencem, de vicces, és lekötött. De szerintem a Bábel sokkal jobb (Team Szasza).

Aztán folytatódott a szenvedős időszak, mindent félreraktam, kb semmi nem tetszett, és jött A Könyv. Kiera Cass: Párválasztó. Most egy perc néma csenddel adózzunk a borítónak.

Hát nem gyönyörű? A többi része is legalább ilyen csodálatos (katt) (sajnos azokhoz még nem volt szerencsém, de már fúrja az oldalamat), és hál isten meg is van nekem ez a könyv! Igazából nem egy mély történet, viszont engem nagyon megfogott, és valamiért mégis ezzel a könyvvel sikerült legyőznöm a könyvfinnyáskodást. Igazi chick-lit, YA a javából, érdekes világ, bár nincs róla kifejtve szinte semmi, de sejteti, hogy a többi részbe lesz egy kis lázadozás, viszont semmit sem konkrétan. Sajnos az Igazi blogturnéja közben belefutottam egy spoilerbe az Elitre nézve, szóval kicsit csalódott vagyok, de ezek után még jobban érdekel a többi rész!

Februárban Abstractelf kihívása miatt két sorozat második részt kellett elolvasnom, amiről bevallom azt hittem, hogy nem fog sikerülni. Volt a várólistámon jó sok második rész, viszont elnéztem az időt, meg nem is volt kedvem semmihez, és bár a Percy Jackson sorozat második részét (Szörnyek tengere) még hónap elején elkezdtem és olvastam vagy két hétig a második második részt (kezdek belekavarodni) még se kezdtem el, csak egy héttel február vége előtt, és a kihívás lejáratának napján olvastam el. Kb tizenegykor raktam le Stephanie Perkins: Lola and the Boy Next Door című könyvét, mire kiderült, hogy a kihívás este nyolcig tartott... :D De azért a plecsnit megkaptam. Nekem mindkettő tetszett, nagyon szeretem az Anna és a francia csók univerzumot, szóval nagyon várom az Isla and the Happily Ever Aftert (augusztusban jön, ha jól tudom). Percy meg csak arra vár, hogy elkérjem a barátnőmtől a hármas részt :)

Utazókönyvben volt nálam David Levithan Lover's Dictionary-je, ami a rövidsége ellenére is megfogott, bár sokáig nem tudtam eldönteni, hogy férfi vagy nő a főszereplő igazából még most se tudom. Olvastam már tőle előtte a Will Graysont, ami nagyon tetszett, és rögtön a kívánságlistámra raktam a többi könyvét is, amik közül a születésnapomra megkaptam a Nick&Norah's Infinite Playlistet, amit, mint oldalt láthatjátok, már olvasok, és nagyon tetszik. Remélhetőleg arról már lesz bejegyzés. Azóta aktívan követem is Levithant Twitteren (katt), mivel egész különleges módon napi szinten posztol egy szót, amit aztán definiál. Különleges egy ötlet, és nekem nagyon nagyon tetszik is.

Szintén utazókönyvként olvastam Kemese Fannitól a Napszemű Pippa Kenn-t, és Tera Lynn Childs Hableányok kíméljenek című könyvét. Mindkettő tetszett, bár Pippánál kicsit mást vártam, talán csalódtam is, de ezt nem mondanám biztosra, a folytatás mindenesetre érdekel. A Hableányokat a húgomnak is odaadtam, és nagy anti-könyvmolyságának ellenére is elolvasta három nap alatt. Most rágja a kefét, mert a kiadó nem tervezi folytatni a sorozatot, szóval lehet ezért még kampányolni fogok.

A legutolsó utazókönyv, ami nálam volt Hidasi Judit Április útja, amit egyszerűen IMÁDTAM. Szerintem egy ültő helyemben olvastam el, kiidézgetném a felét, de már más megtette helyettem (katt), és olyan szép a védőborító nélkül, és egyszerűen annyira tetszett. Egyedül a végével nem voltam 100%-ban elégedett, de annyi baj legyen. Minden ismerősömnek a kezébe nyomnám.

Nagy kedvencem Jodi Picoult, akitől idén is sikerült elolvasnom egy könyvet, a Házirendet. Az egyik unokatestvéremtől kaptam kölcsön, és nagyon nagyon tetszett. Engem sokban emlékeztet Jacob a Big Bang Theory Sheldonjára, és mindkettejüket nagyon szerettem. Bár Jodiról akár szakdolgozatot is lehetne írni, mert minden könyve annyira összetett, ez mégis a könnyebbek közé tartozott, számomra legalábbis nem volt nehéz eldönteni, hogy ki mellé álljak. Mondjuk a kedvencem még mindig a Gyere haza (és az angol címe Sing You Home annyival jobb!). Lehet, hogy újra olvasom, és írok róla bejegyzést.

Első rész

Második rész

Nagy mumusom volt Mats Strandberg és Sara B. Elfgren The Circle-je (magyarul A Kör és Tűz címmel kiadták a trilógia első két részét, a harmadikra úgy tudom, várni kell még). Említettem már a VCS-s posztban is, hogy nagyon sokat húztam-halasztottam, mert nem tartottam magam elég jónak angolból. Jelentem, sikeresen leküzdöttem az akadályt, sőt, még tetszett is!

Kicsit visszaadta a hitemet, lehet, hogy az északi írók mégis írnak nekem is. Pörgősnek nem mondanám, ijesztőnek annál inkább, szóval szerintem ne olvassátok este. Én szóltam! A második részét pedig igyekszem minél előbb beszerezni, lehetőleg angolul, és a polcomra, mert amúgy nagyon szép mindkét rész.

És a legjobbat hagytam legutoljára. Colleen Hoover Hopeless című könyve már most elvitte nálam az év borítója, az év szerelmes regénye, az év NA-ja, az év szerelmespára, az év barátsága, és az év összes mindene díjat. Rég olvastam könyvet, ami ennyire jó volt. Már minden barátomnak kölcsön adtam, és ők is sorra behódolnak Ms. Hoovernek. Most jelenleg a második rész is nagyon érdekel (Losing Hope), ami Dean története. Remélem, nem jut arra a sorsra, mint a Veszedelmes sorscsapás. Ha tehetitek, rögtön rohanjatok a könyvtárba/könyvesboltba, és olvassátok! Én csak ajánlásként annyit mondok, amit nekem mindenki: durva.

Idén még csak egy könyvet hagytam félbe a Noszty fiún kívül, ez pedig Gerorge B. Shaw Pygmalion (aka. My Fair Lady) című könyve. Nagyon kíváncsi voltam, ez is egy éve várt rám, a VCS-re is ráraktam, de egyszerűen nem tudom elolvasni. Közbe belenéztem a filmbe, az kicsit élvezhetőbbnek tűnik, szóval most áthágom a szabályaimat, és maradok simán a filmnél. Amúgy se szeretem a színdarabokat, meg nagyon fárasztó olvasni, mivel Liza szövegét szinte meg se lehet érteni. Azért kár, nagy klasszikus, reméltem, tetszik majd.

Balra láthatjátok, hogy miket olvasok jelenleg. A Jessie-t és a Halkirálynőt tervezem befejezni mostanában, és akkor semmi olyan könyvem nem marad, amit tavaly kezdtem el olvasni, hát majd meglátjuk mi lesz. Az Árnyalatnyi remény újraolvasás, szerintem még ma befejezem, a Nick&Norah pedig a jelenlegi mindenhovavivős könyvem, szóval nemsokára annak is a végére érek (amúgy is rövidke). A Büszkeség és balítélet egy kicsit hosszabb projekt, pláne angolul, de nagyban készülök az OKTV-re, szóval a közeli jövőben tervezendő könyvek listáján is hasonlók állnak:) (Great Gatsby, Catcher in the Rye..)

Idén eddig 0 könyvet vettem *örömtánc*. Magamnak legalábbis. Egyik barátnőmnek márciusban volt a születésnapja, megkapta tőlem Lisa Schroeder I Heart You, You Haunt Me című verses regényét, és nagy sikert arattam vele. Én is beleolvastam, szerintem egyszer kölcsön kérem majd. Egy másik barátomnak most volt a szülinapja, júniusban, neki konkrétan két hónapig szaladgáltam David Mitchell Felhőatlaszáért, és ha leütöm, hogy F, akkor még mindig ez a Google első javasolt keresése. De sikeresen beszereztem, és volt nagy örömködés:) Viszont ez a könyv engem nem érdekel, a filmet láttam, és bőven sok volt, úgyhogy nem hinném, hogy kölcsön kérem.

Ezen kívül a születésnapomra megkaptam egy barátnőmtől Tahereh Mafi Shater Me című gyönyörű könyvét, egy másik barátnőmtől John Green Looking for Alaskáját, és a már említett Nick&Norah's Infinite Playlistet @freebird-től, molyos ajándékozás keretein belül. Anyukám hozott nekem egy francia könyvet Belgiumból (Oscar et la dame rose), és most nyertem az Árnyalatnyi reményt, szóval idén még nem sok új könyvem lett, de ami most van az is ellep lassan:)

A várólistacsökkentéssel pedig elég rosszul állok (csak úgy, mint a Goodreads challenge-emmel), de nyár van, igyekszem belehúzni.

Nektek eddig hogy telt az év? Tartjátok az ütemtervet? Van egyáltalán ütemtervetek?

Pityergő

Deszynél láttam ezt a posztot, szóval gondoltam én is megcsinálom a sírós listámat :) Tudom, hogy kritikát rég nem írtam, de a Nagy Visszatérést kicsit arrébb csúsztatom, jöjjenek a könyvek, amik összetörték a szívemet :)

 

Colleen Hoover: Hopeless 

Még nem jutottam el odáig, hogy erről a könyvről bejegyzést írjak, és szerintem nem is fogok, hanem az elmúlt időszakban olvasott könyveimről írok egy kis összegzőt, de oh man ez a könyv! Említettem már a várólistás bejegyzésemben is, hogy mennyit várt arra hogy elolvassam. Közbe kölcsön adtam a legjobb barátnőmnek, aki szintén nagyon hamar elolvasta, és csak annyit tudott róla mondani, hogy "durva", úgyhogy muszáj volt a kezembe vennem, és 24 óra alatt kivégeztem. Nem igazán csináltam semmi mást, reggeli után az asztalnál ültem még egy órát, mert elfelejtettem felállni, hajnal kettőkor feküdtem le, de megérte! Úgy sírtam, mint a záporeső, és csak ajánlani tudom! Fantasztikus könyv, új kedvenc lett.

Ruta Sepetys: Árnyalatnyi remény

Na már most, pontosan nem emlékszem, hogy első olvasásra sírtam-e rajta, de múlthéten megnyertem a Maxim kiadó játékában egy dedikált példányt *fangörcs*, ma pedig nem tudtam mihez nyúljak, úgyhogy elkezdtem. Már a 230. oldalon tartok, az itthoni teendőim meg még sehol... :D De nem is ez a lényeg, hanem hogy egy-egy mondat annyira előhozza belőlem a "nem sírok, csak bánt a cigarettafüst"-öt, hogy az valami elképesztő. Már előre félek a könyv végétől, mert tudom hogy mi lesz benne:D

Jenny Downham: Before I Die

A filmet még tavaly februárban láttam, és rögtön utána el kellett olvasnom a könyvet is (tudom, hogy fordított a sorrend, de nem tudtam, hogy könyvből készült:D). Az első angol könyveim egyike, ez után lendültem bele igazán, mert valaki azt írta a neten, hogy kicsit nehezen érthető a szleng miatt, nekem meg nem okozott problémát, szóval teljesen megnőtt az önbizalmam. Ezen a könyvön kétféleképpen lehet sírni: vagy tartod magad a végéig, és utána órákig zokogsz, vagy sírsz már a könyv legeleje óta. Nos én kisebb-nagyobb megszakításokkal az első oldaltól kezdődően itattam az egereket, aztán a végén jött a nagy hullám, és azóta is elszorul a torkom, ha rágondolok. Gyönyörű könyv, minden fiatalnak olvasnia kéne.

 Leiner Laura: A Szent Johanna gimi 8 - Örökké

Hiába ciki mostanában SZJG-t olvasni (szia Enco!), én nagyon szerettem, és szeretem még most is. Persze, vannak benne hibák, és egyértelmű, szemet szúró tévedések, valamint a karakterizálás se túl domináns, de éveken keresztül "követtem", hogy mi történik velük, vártam a megjelenéseket, olvastam az idézeteket, találgattam hogy mi lesz, számoltam a napokat a borítóleleplezésig. Egy korszak lezárult nálam is, mikor Renátáék elballagtak, az utolsó oldalak után pedig úgy éreztem, hogy magukkal vittek egy darabot a szívemből mind. Aztán tovább léptem, és most már kicsit inkább elnőző mosollyal nézem ezt a könyvsorozatot, de tuti, hogy szeretném majd a húgom kezébe is látni, mert bár szájbarágósan, de azért elég sok mindent képvisel. 

John Green: Csillagainkban a hiba

Azt hiszem, ez az a könyv, ami nem igényel magyarázkodást. Mindenki olvassa el. Oké?

Cecelia Ahern: Where Rainbows End

Életem első komoly angol regénye, és a legjobb barátnőmtől kaptam karácsonyra, szóval különösen kedves nekem. Előtte már olvastam magyarul, szóval szintén tudtam, hogy mi lesz a vége, de minden alkalommal újra és újra beleesek a csapdába, és a végén szipogva rakom le, csak ennél a könyvnél ez örömömben van. Annyira tökéletes ez a könyv, a kapcsolatok, a karakterek, és közben borzasztó vicces is, mert ha szomorú vagyok mindig ezt veszem elő. Annyira sajnálom, hogy a film trailerei alapján egy egyszerű romkomot csinálnak belőle. Nem vagyok benne biztos, hogy megnézem-e egyáltalán. Szerintem a világ legjobb levélregénye, szóval aki még nem olvasta, rendelje meg, vagy kölcsönözze ki, de ha boldog könnyeket akartok, akkor olvassátok a Szivárványt!:)

Az az igazság, hogy vannak könyvek, amikről biztosan tudom, hogy megríkattak, de van egy-kettő, amit csak tippelek. Igazából olyan rég olvastam őket, hogy csak sejteni tudom, hogy tényleg meghatottak :D Ezek közül pár: Marley és én (majdnem 100%, hogy sírtam rajta, a filmen tuti), Dewey - A könyvtár macskája (a falvas részek untattak, de a macska cuki), Breaking Dawn (tudom... :D), Burok (csak a legvége).

Ti sírtatok már könyvön? Mi volt többször, boldog könnyek, vagy szomorú könnyek? Mitől tudtok elérzékenyülni inkább, párbeszédtől vagy belső monológtól? Egyáltalán: ciki egy könyvön sírni?

Próbálkozások, karácsony, miegymás

Sziasztok! Tudom, hogy régen posztoltam, és nem mentség, de karácsony, meg a készülődés, meg a suli... kicsit leszívtak. Remélem, hogy boldog volt a karácsonyotok, és sok szép könyvet kaptatok :)

Nekem a Jézuska idén három könyvet is hozott, sajnos, mindháromról tudtam, úgyhogy nem volt nagy meglepetés :)


Trisha Ashley: Csokoládécipők és esküvői harangok

Jenny Colgan: Találkozzunk a Cupcake Kávézóban

Ezt a két könyvet még novemberben vettem, ajándékutalványom volt egy Alexandrába a húgommal közösen, és mivel ő nem szeret olvasni, felajánlotta az ő részét nekem azzal a feltétellel, hogy tőle kapom őket karácsonyra :) 1+1-es akcióban igazán megérte, és kellemes, chick-lit olvasmányoknak tűnnek, szóval mielőbb szeretnék majd belekezdeni mindkettőbe. A Cupcake-nek már van folytatása is, sajnos körülbelül egy héttel később jelent meg, mint ahogy én a boltban voltam, szóval pont nem tudtam azt megvenni :( Még két könyv jött velem akkor haza, a Párválasztó és az Elakadó lélegzet, még nem kerültek sorra, de az idei év első tervei közt vannak :)

F. Scott Fitzgerald: The Great Gatsby
Idén életemben először ellátogattunk a bécsi vásárra, ahol persze mi mást is nézhettem volna magamnak, mint könyvet :) Kicsit szépséghibás ugyan, de ezért olcsóbb volt, és nem is látszik igazán. Tartok tőle, hogy mennyire fog menni angolul, de szeretem a kihívásokat :) Érdekel a történet is, mivel a filmről letiltottam magam addig, míg el nem olvasom. Ehhez képest az idei angol OKTV-n az egyik feladatban erről a filmről voltak kritikák, de abból nem sokat tudtam meg, csak annyit, hogy sokaknak nem tetszik a modern zeneválasztás :) A soundtrackjét úgy-ahogy meghallgattam már, és nekem mondjuk tetszik, bár ki tudja, mennyire fog illeni egy 1920-as években játszódó regényhez :)
Mindig is érdekelt az a korszak, szóval alig várom, hogy olvashassam.


Amint lecsengenek az ünnepek, és Lobo meghirdeti a várólistacsökkentését, mindenki lázasan pakolgatja a könyveket, hogy mit tervez elolvasni jövőre. Sokan (köztük én is) már az előtt elkezdjük, hogy ki lenne írva a kihívás, de immár negyedik éve kerül megrendezésre, szóval lehetett rá számítani idén is biztosan, hogy lesz.
Már tavaly is jelentkeztem, sima és alternatív polccal is, de a kezdeti lelkesedés kihunyt, és hozzá se nyúltam a könyvekhez nagyon. Nem olvastam túl célirányosan, csak ami éppen tetszett. Pár könyv azért így is sikerült, azt hiszem, pont a fele, az alternatívról és a simáról válogatva. Idén már a tavalyi év tapasztalataival indulok neki, és remélem, hogy sikerül teljesíteni, hiszen 12 könyv 1 évre nem olyan sok, ugye? UGYE?!

A sima listámra idén csak olyan könyvet válogattam, amik vagy megvannak, vagy kölcsönbe vannak már nálam jó ideje, és illene már visszaadni. Tavaly azzal is bebuktam, hogy sok könyvtári könyv és ebook volt a listámon, azt meg nem mindig olyan egyszerű megszerezni, és olvasni sem olyan kényelmes. Na de nézzük a könyveket (év közben mindegyikhez linkelem majd a bejegyzést, amint sikerül elolvasnom):

Mats Strandberg, Sara B. Elfgren: The circle ELOLVASVA!
Ezt a könyvet még a 2012-es múzeumok éjszakáján vettük, szóval ideje lenne időt szakítani rá. A svéd szerzőpáros regénye már megjelent magyarul is, a Kör és a Tűz nagy rajongótáborral büszkélkedhet, és mindenki tűkön ülve várja a trilógia befejező részét. A skandináv írókkal nincs még túl sok jó tapasztalatom, talán ezért is van, hogy többször is belekezdtem ebbe a könyvbe, mégis félbehagytam még a legelején. Közrejátszik az is, hogy mivel svédről fordítás, nem olyan könnyű a nyelvezete, és tele van furábbnál furább szavakkal, amik egy éve még sok problémát jelentettek. Majd meglátjuk, hogy idén hogy boldogulok vele. A borítója mindenesetre nagyon szép.

Colleen Hoover: Hopeless ELOLVASVA! Tényleg durva:D
Ehhez a könyvhöz tavaly jutottam hozzá, egy csere útján, amit azóta Judit barátnőm el is olvasott, és parancsba adta, hogy minél előbb olvassam el én is (ha már az én könyvem), mert nagyon durva és nagyon jó. MissNyuszi meghozta hozzá a kedvem még jóval azelőtt, hogy beszereztem volna, de valahogy sosem jutott időm elolvasni, mert mindig volt más. Most viszont már tűkön ülök, és legszívesebben azonnal elkezdeném, de még két napot várnom kell vele.

Vavyan Fable: Halkirálynő és a dzsinnek
A Halkirálynő első három részét még kölcsönbe kaptam, és jelenleg az elsőnek a felénél tartok - kb nyár közepe óta. Nem arról van szó, hogy nem tetszik, hanem egyszerűen mindig máshoz nyúlok. Viszont szeretném elolvasni, ezért mertem rárakni a második részét a csökkenő listámra. Ezek az első Fable regényeim, kicsit még szoknom kell a stílust, meg azt is, hogy évekkel a születésem előtt íródtak, de amúgy tetszik az első rész, és ha egyszer befejezem az első hármat tuti, hogy sort kerítek a többire is.

Bree Despain: The Lost Saint - Fehér farkas
Szintén kölcsönkönyv. Az első részt még pár éve kaptam karácsonyra, azóta mondjuk már elcseréltem, szóval nem tudom újraolvasni a második rész előtt - ha csak nem azt is kölcsönkérem :D De nagyjából emlékszem még a történetre, és szeretnék már egy sorozatot befejezni. Olvastam róla rosszat is, meg jót is, szerintem egy ilyen guilty pleasure könyvtől nem kell sokat várni. Valószínűleg februárban fogom olvasni abstractelf sorozatos kihívására, remélhetőleg a második Halkirálynővel együtt :)

Jill Hathaway: Slide - Mások szemével
És még mindig kölcsönkönyv. Igazából erről a könyvről nem tudok túl sok mindent mondani. Sok olyan ember olvasta, akinek a véleményére adok, és a felének tetszett, a másik felének nem. Szeretnék már saját véleményt alkotni, meg aztán ez egy rövid könyv, remélem, nem fogtam vele mellé.

Ben Myers: Muse - Az univerzum lüktetése
Ezt a könyvet a 17. születésnapomra kaptam papirzsepitől, amikor molyszülinapot ültünk. Sajnos azóta se sikerült elolvasnom, pedig az idézetek alapján egy olyan fanatikusnak, mint én, ez egy igazi csemege. Imádom a Muse-t, nincs olyan daluk, amit nem hallottam volna, és Matt Bellamy lesz a férjem. Ennyi indok elég, hogy rajta legyen a várólistacsökkentésen, és remélem ahhoz is, hogy végre elolvassam.

J. K. Rowling: Harry Potter and the Order of the Phoenix
Őt is a 17. születésnapomra kaptam, a szüleimtől. Karácsonyra előtte megkaptam 2-4-ig a sorozatot, így már csak a 6-7-1 hiányzik, mert ezek azok a könyvek, amiket a polcomon kell látnom :) Természetesen magyarul már olvastam, de angolul egész más élmény. Ajánlom mindenkinek, aki el akar kezdeni idegen nyelven olvasni, hiszen már úgyis tudjuk kívülről :)

Darren Shan: Cirque du Freak
Talán tavaly vettük, nyaralás során, egy használt könyves boltban, háromszáz pénzért. Annyiért nagyon megérte, mert magyarul már olvastam, és a filmet is szeretem. Magam sem értem, hogy miért nem olvastam még el, nincs kétszáz oldal és nagyon egyszerű. Egy-két napos olvasmány, szóval jövőre mindenképpen belefér, ha törik, ha szakad.

George Bernard Shaw: Pygmalion FÉLBEHAGYVA
Tavaly kaptam kölcsön ezt is, a Forrest Gumppal együtt, amit azóta már sikeresen elolvastam, de ehhez még nem mertem hozzáfogni. Nem tudok nagyon róla semmit (My Fair Lady néven sem), csak azt, hogy arról szól, hogy valaki meg akar tanítani valami lányt szépen beszélni angolul (? én ilyesmire emlékszem, javítsatok ki, ha tévedek). Pont ezért lesz izgalmas, hiszen én sem tudok tökéletesen angolul, talán tanulok belőle egy-két jó dolgot. Bár tényleg nem tudom, milyen műfajú egy könyv ez. Amikor kölcsönkaptam, beleolvastam, és akkor nagyon megijedtem, meg is rémített, le is raktam. De 2014 az idegen nyelven olvasás éve lesz számomra, úgyhogy Pygmalion, ide hozzám!

J. D. Salinger: The Catcher in the Rye
Ha már klasszikusok, és idegen nyelven olvasás: a Zabhegyezőhöz sosem volt még szerencsém. Valamilyen indíttatásból ezt is kölcsönkértem az angoltanáromtól novemberben, és nem szeretném, ha ez is olyan sokáig lenne nálam, mint a Pygmalion. Már belekezdtem, de az iskolában nem nagyon lehet könyvekre figyelni, ha közben veszekszik melletted húsz ember, szóval inkább elölről fogom kezdeni. Azt olvastam róla, hogy vagy nagyon jó időben talál meg, vagy nem. Remélem, én az előbbiek táborát fogom erősíteni, mert kamasznak kamasz vagyok még, meg foglalkoztatnak az élet dolgai is, és egy ilyen klasszikust bűn lenne nem ismerni.

Anatole France: Le livre de mon ami (Easy Readers)
A másik ok, amiért 2014 az idegen nyelven olvasás éve lesz, hogy *táttáráráá* elkezdem életem első francia könyvét. Bár nem hinném, hogy igazi könyvnek számít, de valami olyasmi. Lassan egy éve már, hogy megvettük, de sose mertem belekezdeni, viszont nemsokára szeretnék nyelvvizsgát, és elég gyatra a szókincsem, az angol szókincsemen meg még mindig sokat segít az olvasás, úgyhogy ideje elkezdeni ismerkedni a francia irodalommal. Ez egy könnyített olvasmány, a legkönnyebb szintűt választottam, aztán meglátjuk, hogy mennyire megy jól. Legfeljebb veszek egy kicsit nehezebbet :) Bár abból sose volt még semmi baj, hogy valaki könnyebbet olvasott, mint a szintje. 

Lauren Brook: Új esély
És végül egy PonyClubos könyv. :D Nagyon sok ideig tagja voltam, és ezt a sorozatot sosem olvastam el végig. Ennek a legfőbb oka pedig az, hogy ezt (a negyedik részt) sose kaptam meg. Ötletem sincs miért, mert előtte és utána is megvan mind, de ez az egy hiányzik, ezért elkértem a barátnőmtől lassan egy éve, és ideje lenne visszaadni. Nem mintha hiányozna neki, de idén szeretném a legtöbb, ha nem is az összes, kölcsön könyvemet visszaadni. Ebben a könyvben annyi a nehézség, hogy előtte el kell olvasnom a kettes-hármast részt újra (az egyest már elolvastam), de üsse kő, elég rövidek :)


Az alternatív listámat itt megtalálhatjátok, ha esetleg érdekel. A Bumped lassan két éve vár rám, bár csak ebook formátumban, a három második rész nagy eséllyel sorra kerülnek februárban, a Holdfénykisasszony már az idei csökkentősömön is rajta volt, a Fable-könyv a volt kozmetikusom kedvence, ezért gondoltam, ha a Halkirálynők nem jönnek be, hátha ez (de azért még reménykedem). A Durrell könyvet majd kölcsönkérem, ahogy a Törékenyt is, a Soulless már nagyon érdekel, a Lamentet pedig az írónőtől nyertem, dedikálva, úgyhogy tuti, hogy azt is elolvasom :) A Savage grace értelemszerűen a második rész után jön, de ezzel is be tudnék fejezni végre egy sorozatot, a Laura pedig az unokatesómtól van, aki nem nagyon szeret olvasni, ez valamiért mégis megvan neki, szóval kíváncsi vagyok rá :)

Hát így indulok én neki a várólistacsökkentésnek idén :) Külön év végi statisztikás-záróposztos bejegyzés nem lesz, mert annyi ideje nem blogolok még, idén azt se számoltam meg, hogy hány könyvet olvastam pontosan, de olyan 26000 oldal körül, ami a tavalyi 42000-hez képest kevésnek tűnik, de félévkor azt se gondoltam volna, hogy ennyi lesz.
Jövőre szeretnék elolvasni 100 könyvet (idén tuti nem volt annyi, tavaly 189), ezen kívül jó pár sorozatot be szeretnék fejezni, és minél kevesebb újat elkezdeni, de ez nem hiszem hogy megvalósul, mert csak itthon most kb. 3 sorozatkezdő rész vár arra, hogy nekivessem magamat :)

Boldog új évet kívánok mindnyájatoknak, és könyvekben gazdag pillanatokat:)

A visszaszámlálás elkezdődött!

Ma a szokásos idézet helyett egy kis töltelékkel készültem.

Mostantól minden vasárnap egy karácsonyi videót-történetet fogok megosztani, egészen karácsonyig. Valamint részt veszek az adventi blogturnén is, hatodikán kerül rám a sor, remélem, tetszeni fog majd :)

Ezt az új Quimby számot Molyon találtam, szerintem nagyon aranyos és karácsonyos :)

Decemberre elég sok karácsonyos dolgot tervezek, pár könyvkritikával is el vagyok még maradva, hozom majd a kedvenc téli filmjeim és könyveim, filmkritikát is, szóval remélem nem fogunk unatkozni :)

Jó készülődést mindenkinek! :)