A következő címkéjű bejegyzések mutatása: fantasy. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: fantasy. Összes bejegyzés megjelenítése

Libba Bray: A látók

Libba Bray Gyönyörűség trilógiája egyike volt az első vörös pöttyös könyveknek, amit olvastam. Azóta is rendületlenül szeretem, sőt, egy újra olvasás is érik, mert kidolgozott, hátborzongató, és az unalmasabb részek is hozzátesznek a történethez akadályoztatás helyett. Így hát érthető, hogy nagyon vártam a Látók megjelenését, amire mégsem tudtam magam hosszú ideig rávenni. Mit ne mondjak, egyike vagyok azoknak, akiket néha eltántorít egy könyv hossza. És akkor mégis miért sikerült elolvasnom ezt a majdnem 700 oldalas könyvet két nap alatt? Olvassatok tovább!


Könyvelőzetes



Könyvmolyképző, 2014
A történet 1926-ban játszódik, New Yorkban. Evie O'Neill igazi flapper, nagyvilági lány. 17 éves kora ellenére előszeretettel szegi meg a szesztilalmat, kacérkodik idegen férfiakkal, jár tilosban, és fitogtatja különleges képességét, mígnem egyszer bajba kerül, és el kell hagynia ohiói otthonát, hogy nagybátyjához, Willhez vonuljon száműzetésbe, aki New Yorkban él. Ez persze a lányt koránt sem lombozza le annyira, mint szüleit, hisz kitárul előtte a világ. Régi barátnőjével, Mabellel, és újdonsült cinkostársával, Thetával együtt fedezik fel a New York-i éjszakát, és feszegetik a határaikat. Theta színésznő, aki sötét múlt elől menekül, és még ő maga sem tudja, mire képes. Memphis Campbell, a Csodatevő Memphis, a Gyógyító Memphis, csak túl akar élni édesanyja halálát feledve, miközben öccsére, Isaiah-ra vigyáz. Ámde a fiatal Isaiah egy idő után furcsa álmokról számol be, esténként transzba kerül, és mintha mások jövőjébe is belelátna. Ezzel egy időben furcsa sorozatgyilkos járja New York utcáit, aki úgy tűnik, szimbolikus gyilkosságokat hajt végre. Az ügy megoldásához Evie nagybátjának, Willnek a segítségét kérik, mert a természetfeletti történések szakértője. Vajon meg tudják akadályozni a Fenevad eljövetelét mielőtt elhalad a város fölött Salamon üstököse? Kiderül, mit titkol Theta? És egyáltalán, ki az a John Hobbes?

Libba Bray
Robosztus ez a könyv a maga 700 oldalával, de egy lappal sem több, mint kéne. Rengeteg témát sikerül lefednie az írónőnek, és tökéletesen visszaadja a korabeli élet hangulatát. Különösen tetszett, hogy betekinthetünk a korabeli fiatalok életébe is. Nem egy film készült már erről a stílusról, többen meg is írták könyvön, de ami a történet igazi erejét adja, az a természetfeletti szál. A történet összes főszereplőjének van valamilyen természetfeletti képessége (ne aggódjatok, ez nem spoiler), ami még több töprengeni valót ad az olvasóknak, hiszen nem tudni, hogy miért képesek erre, és meddig terjed a határuk. Több szereplő is megjelenik a könyvben, akik mintha tudnák, hogy kik ők, hogy honnan jöttek, és hogy mi lesz a sorsuk. Az egész történet régi jóslatokon és vallási fanatistákon alapszik és nagyon tetszett! Minden fejezet úgy végződött, hogy alig vártam a következőt, így történt, hogy két nap alatt sikerült kivégeznem a könyvet, mikor ebből egy felet itthon sem voltam. Hozzátenném, hogy nem vagyok horrorkedvelő fajta, mégis csak úgy faltam.

Aki ijedős, annak nem ajánlom, én konkrétan alig tudtam elaludni utána. A fejemben forgó film is elég gyomorforgató volt ahhoz, hogy inkább kikapcsoljam a vizualizálást a gyilkosságos részekhez. Szinte hallom én is a fejemben hogy "Komisz John, Komisz John, utána nem marad nyom...".

Libba Bray könyveiben az egyik dolog, amit a legjobban szeretek, az a szerelmi szál. Mivel szinte nincs! Bár néha mintha felmerülne egy szerelmi háromszög körvonala, de bízom benne, hogy nem. Az írónő remekül forgatja a szavakat, és kedveltet meg velünk olyan embereket, akiket az elején utáltunk, és én személy szerint nem tudom eldönteni, neki szurkolok-e, vagy a másik lehetséges befutónak. 

Így látom magam előtt Evie-t
Nagyon sok szereplő múltjáról megpendített dolgokat az írónő, és nem tudom, a második kötetben hányra találunk választ. Mikor megvettem a könyvet, azt hittem, egyrészes. Mikor elkezdtem olvasni, tudtam, hogy megjelent már a második, azt hittem, ennyi lesz. Aztán nemrég megnéztem, és kiderült, hogy összesen NÉGY rész lesz, aminek én kifejezetten örülök, csak attól félek, hogy a végére túlságosan húzni fogja a történetet. 

Imádtam az egészet! Kicsit esetlen összehasonlítás, de én a Nagy Gatsbyn nem tudtam magam átküzdeni, és nagyon sajnáltam, mert imádtam a kort, amiben játszódik. Erre tökéletes orvosság ez a könyv, hiszen talán még korhűbb is számomra, mivel az én korosztályom, vagy legalábbis hozzám hasonló korban lévők a főszereplők. Akit érdekel a húszas évek Amerikája, nem riad meg a hosszú könyvektől, és pláne nem a borzongató jelenetektől, annak csak ajánlani tudom ezt a könyvet, mert nagyon jó. De ne csodálkozzatok, ha rögtön utána rá akarjátok vetni magatokat a következő részre, mert még így is rengeteg kérdés marad nyitottan. Ki is valójában Vak Bill? Mi az a Bölény terv? És ki a franc a cilinderes férfi?!

Értékelés: 5/5
Film faktor: 5/5 Hát nagyon remélem, hogy minimum egy sorozatot csinálnak belőle, mert nagyon jó. De a legjobb mozifilm lenne, természetesen mindegyik könyvről külön külön!

U.i.: Csak engem zavar, hogy nagyobb betűkkel írják rá az angol címet, mint a magyart? Így szinte nincs is értelme, hogy lefordítják. Írjátok meg kommentben a véleményeteket! És ha olvastátok ezt a könyvet, tudnátok nekem hangulatban hasonlót ajánlani?

Scott Westerfeld: Túlvilágok

Ciceró, 2015
Scott Westerfeld már nagyon sok ideje szerepel a radaromon, régebben a Csúfok sorozatát akartam nagyon elolvasni, aztán az Ad Astra kihozta a Leviatánt nagyon király, steam-punk borítókkal, amit később átvett a Ciceró. Mégsem sikerült rávenni magam, amíg hozzá nem jutottam a Túlvilágokhoz. Olvastam már róla több helyen, ha jól tudom, külföldön már tavaly megjelent, de talán nem is baj, hogy vártam vele, mert így csak még nagyobb lett a kíváncsiságom Westerfeld felé.



A történet főszereplője Darcy Patel, a Túlvilágok és a Címtelen Patel szerzője. Fiatalon, főiskola előtt összejött neki a könyvszerződés, ezért mindent otthagyva New Yorkba utazik, ahol a húga által összeállított büdzsé alapján lakást keres, rament eszik, közben kiadási állapotba hozza a Túlvilágokat, és elkezdi a már előre kifizetett Címtelen Patelt, a Túlvilágok folytatását, remélhetőleg el is nevezve azt. Rögtön a könyvkiadás sűrűjében találja magát, írókkal találkozik, szerelmes lesz, miközben a határidők és a magánéleti problémák bárdként lebegnek a feje fölött.
A páros fejezetekben Darcy első könyvét olvashatjuk, amiben megismerkedünk egy terrorista-támadás egyetlen túlélőjével, Lizzie-vel. Egy ilyen esemény megbélyegzi az embert, de Lizzie-t jobban is, mint gondolná. Szexi, hindu istenségek, szellemek, és alvilági látogatások... A Túlvilágok a való életben is tarolna!

Ramen, Darcy imádatának a tárgya
Az elején féltem attól, hogy hogyan fog egymás mellett működni a két könyv - voltak is olyan részek, amikor nem vártam a túlvilágos részeket, mert Darcy története jobban érdekelt. Ennek ellenére is szépen fel volt építve, különösen az tetszett, mikor Darcy javította a könyvet. Mi már a javított változatot olvassuk, de érdekes volt megtudni, milyen volt az eredeti koncepció. Érdekes volt olvasni, hogy mennyi minden is kell ahhoz, hogy egy könyv kéziratból kézbevehető legyen, és hogy mennyi mindent megtesz egy ügynök/szerkesztő, hogy a lehető legjobb változat kerüljön a boltok polcára - ebben a könyvben legalábbis így volt. 

A végeredmény könyv pedig tényleg jó lett. Pár rész leszámítva (a töltelék részeket, pl mikor Jamie-vel beszélgetett) izgalmas volt. Szégyen, nem szégyen, még sose olvastam hindu vallással foglalkozó könyveket, ezért tetszett az a néhány információ, amit megtudtam erről a hitről. Elgondolkodtatott még Darcy dilemmája is, hiszen azzal hogy a saját vallásának a halálistenét szexivé tette, vajon meggyalázta-e? Itt jött elő a könyvben az Angelina Jolie-probléma: ha a színésznő játszik egy filmben, akkor abban az univerzumban ő nem létezik, máskülönben mindenki megállítaná az utcán, hogy autogramot kérjen, mert hasonlít Angelina Jolie-ra. 

Tetszettek a mellékszereplők, az írók, Darcy családja, a barátai, a húga különösen. Nem papírmasé figurák voltak, mint a Túlvilágok szereplői (ők is csak kicsit, legalábbis a szerkesztői jelentés alapján). Érdemben hozzászóltak a dolgokhoz, előrébb vitték a cselekményt, és szerethetőek voltak mind. Darcy is nagyon emberi volt a ramen-mániájával, a New York-imádatával, és jó volt rajta keresztül "megkóstolni" a várost. Imádtam a lakását is, elfogadnám :) 
Kicsit sajnálom, hogy ott lett vége a könyvnek, ahol, és hogy nem tudhatom meg, mi lesz a Címtelen Patelben, de az alapötlet nagyon tetszik!


New York, este

Spoiler

A szerelmi szál nagyon finom, és ártatlan volt a könyvben. Imádtam, hogy Darcy nem kételkedik az érzéseiben, és hogy a környezete egy szó nélkül elfogadja, hogy más. Sőt, mikor kiderül, utólag már nem is kérdéses, miért nem működött soha a fiúkkal. Imogennel az egymásra találásuk pedig már-már meseszerű; és arra a kis időre egymástól távol is szükség volt. Nem nagyon tudtam átérezni a "gardrób jelenet ellopása" problémát, mert szerintem sok könyvben van ugyanaz a jelenet, nem hiszem, hogy bárkinek is feltűnt volna. Az új, autós-csomagtartós jelenet viszont határozottan jobb :) Annak is örülök, hogy a végén összejöttek. Darcy bebizonyította, hogy igenis lehet az első könyved jó, ugyanúgy, ahogy az első kapcsolatod. Ez nem szabály, vagy ha mégis, hát a kivétel erősíti.

Sajnos a Túlvilágokról nem lehet spoiler nélkül beszélni. Ötletes volt, hogy miközben a könyv közeledett a végkifejlethez, megtapasztaltuk, Darcy hogyan is írja meg, hogyan őrlődik, hogy boldog vége legyen-e vagy nem. Volt egy mondat, hogy "megölte az egyik kedvencét", hát nekem nem nagyon jött át, hogy az FBI ügynök volt az egyik kedvence, és a végét is kissé gyorsnak, erőltetettnek éreztem, de ettől független tetszett. Jobb, mint az alternatív befejezés, ahol Jama meghal, és hosszú, szenvedős perceket töltünk a halálos ágya mellett.

Spoiler vége

Eredeti borító
A végére írom az abszolút kedvenc jelenetemet: természetesen a Book Expo America (BEA). Szerintem minden könyves blogger/könyvmoly álma ez a hely, ingyen könyvek, dedikálások, ingyen könyvek, előadások, ingyen könyvek, előolvasói példányok, meg ingyen könyvek, mondtam már? Aki nem ismerné: könyvkiadók és könyvtárosok jelennek meg, sok új megjelenésről itt rántják le a leplet, vendégelőadókat hívnak, meg természetesen dedikálásokat szerveznek, ha jól tudom három napos program. Annyira szuper volt egy kicsit a színfalak mögül látni, Darcy nagyon édes volt, ahogy izgult, hogy jönnek-e a dedikálásra, meg a hangulat is átjött nekem, olyan volt mintha én is ott lennék. És ha szerencsés vagyok, egyszer leszek is!

Összességében tetszett a könyv, bár kicsit lassan indult be. A borító nagyon szépen ábrázolja a két főhőst, meg Lizzie sebhelyét. Szép első találkozás volt az íróval, biztos vagyok benne, hogy lesz még rá alkalom :)  

Ja, és hogy lesz-e címe a Címtelen Patelnek? Olvassátok el :)

Történet: 4/5
Film-faktor: 5/5, mindenképpen megnézném, a könyvelőzetes is tetszik.